Íróként kiket olvasol?

Utólag mindig mosolyogni szoktam azokon a fecniken, amiken hatalmas felkiáltójelekkel figyelmeztetem magam arra, hogy egy-egy szöveghez majd miket olvassak el feltétlenül, amiből persze soha nem lesz semmi. Olvasni viszont – olvasóként – szinte mindent szeretek, talán nem meglepő módon leginkább szépirodalmat, többnyire kortárs magyar irodalmat. A honlapomon (http://neszlar.net) van is egy Olvasó című rész, ahová a nekem kedves szövegeket szoktam felrakni. Akiket rendszeresen újra szoktam olvasni: Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter, Krasznahorkai László. A legújabb kedvencem Darvasi László Virágzabálók című regénye.

Külföldi szerzők?

Kedvelem Puskintól az Anyegint, illetve Bulgakovtól A Mester és Margaritát. Gyakran előveszem Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényét is. Legutóbb Kunderától és Ellistől olvastam.

Milyen Olvasót kívánnál magadnak?

Magamnak semmiképpen sem kívánnék, legfeljebb a szövegeimnek. Az eddigi tapasztalataim alapján, szerencsére az Inter Presszó megtalálja a maga olvasóit. Bár arra nagyon kíváncsi lennék, hogy mondjuk egy ír bölcsész, aki szereti a vörösbort, a fini autókat, a vastag tehénhúsokat, a nőket, a természetet, a U2-tól a Joshua Tree a kedvenc albuma stb., hogy ő mit szólna az írásaimhoz.

A szereplők örökké várnak, keresnek, kiábrándulnak. Csak a pesszimizmus marad?

Nem hinném, hogy csak a pesszimizmus maradna, ha mégis így látszik, akkor semmiféleképpen sem tudatosan. Gondolj például a Paradicsom Bisztró vagy a Van den Budenmayer című részekre, ott minden van, csak pesszimizmus nincs. Ami a szereplőket illeti, ez mind igaz lehet rájuk, viszont tudnak ám mosolyogni, szeretni és nevetni is, legfeljebb nem túl gyakran teszik ezt.

Folytatódik még N.S. avagy Van den Budenmayer története?

Szerintem nem. Én biztosan nem akarom folytatni, de titkon azért remélem, hogy lesznek olvasók, akik majd továbbírják az ő történeteiket.

Ha nem készül a folytatás, mire számíthatunk legközelebb?

Semmi jóra. A viccet félretéve, ez az első könyvem, szerettem írni, de most már másfajta történetek érdekelnek. Egyelőre azokkal a szövegekkel foglalkozom, amelyek az utóbbi időben félbemaradtak. Utána pedig egy nagyobb lélegzetű dolgot tervezek, az lesz a címe, hogy Az olvasó halála.


– malpa –

EXIT, VI. évfolyam, Nr. 040, 100.